~Amikor gondolok rád, nem "eszembe jutsz". Hanem a lelkembe. Mert nem az
eszem gondol rád, hanem a lelkem. Nem csak egy-egy pillanatra, hanem
folyamatosan. Nem tudlak, hanem érezlek. Nem gondolat vagy, hanem érzés.
Nem távolság, hanem közelség. Nem ott, hanem itt.
A lelkemben.~
A lelkemben.~
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése